Zsoltárok könyve 12. fejezet. Panasz a kegyesek fogyása és az istentelenek elhatalmazása miatt. Bizalom az Isten segedelmében. Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül. Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak. Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, amely nagyokat mond. Akik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk? A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, aki arra vágyik. Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva. Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké. Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.