jezuskrisztuskiralysaga

Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

MEDIAWORKS HUNGARY ZRT.

Szolgáltató neve:

Mediaworks Hungary Zrt.

Szolgáltató székhelye:

1082 Budapest, Üllői út 48.

A szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság:

Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Adószám:

24785725-2-44

Cégjegyzékszám:

01-10-047955

E-mail cím:

kapcsolat@reblog.hu

A szolgáltató részére a tárhelyet biztosítja:

Magyar Telekom Nyrt.

Hirdetésfelvétel

Web:

www.hirdessemeg.hu

E-mail:

hirdetes@mediaworks.hu

Telefon:

+36 80 44 22 33

ÁSZF

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben - a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az operációs rendszer típusa valamint az IP cím. Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.

COOKIE KEZELÉSE

Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el...

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK

A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt. (székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.

Szolgáltató elérhetősége:
support@reblog.hu

GDPR

Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.

Tovább

Jézus Krisztus Királysága2021. október 13. 05:42

Mai ige(biblia)-2021.10.13.

Példabeszédek 24. fejezet. Intések különösen türelemre és békességre. Ne irigykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni. Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik. Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg. És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával. A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű. Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van. Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját. Aki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják. A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos. Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd. Szabadítsd meg azokat, akik a halálra vitetnek, és akik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg! Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, aki vizsgálja az elméket, ő érti, és aki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet. Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek. Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész! Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát! Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek. Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved, Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád. Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre; Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik. Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél. Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja? Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó. Aki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek. Akik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok! Ajkakat csókolgat az, aki igaz beszédeket felel. Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat. Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal? Ne mondd ezt: amiképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint. A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett. És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala. Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból: Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra, És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.

0 Tovább

Jézus Krisztus Királysága2021. október 12. 05:47

Apostolok cselekedetei 26.fejezet.-2021.10.12.

Apostolok cselekedetei 26.fejezet. Pál igazolja magát Festus előtt és Agrippa király előtt. Mindketten beismerik ártatlanságát. Agrippa pedig monda Pálnak: Megengedtetik néked, hogy szólj a magad mentségére. Akkor Pál kinyújtván kezét, védőbeszédet tartott: Agrippa király! Boldognak tartom magamat, hogy mindazok felől, amikkel a zsidóktól vádoltatom, te előtted fogok védekezni e mai napon; Mivel te nagyon jól ismered a zsidók minden szokását és vitás kérdését. Azért kérlek, hallgass meg engem türelmesen! Az én ifjúságomtól fogva való életemet tehát, mely kezdetétől az én népem közt Jeruzsálemben folyt le, tudják a zsidók mindnyájan. Kik tudják rólam eleitől fogva (ha bizonyságot akarnak tenni), hogy én a mi vallásunknak legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus. Most is az Istentől a mi atyáinknak tett ígéret reménységéért állok itt ítélet alatt: Melyre a mi tizenkét nemzetségünk, éjjel és nappal buzgón szolgálva reményli, hogy eljut; mely reménységért vádoltatom, Agrippa király, a zsidóktól. Micsoda? Hihetetlen dolognak tetszik néktek, hogy Isten halottakat támaszt fel? Én bizonyára elvégeztem vala magamban, hogy ama názáreti Jézus neve ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem. Mit meg is cselekedtem Jeruzsálemben: és a szentek közül én sokat börtönbe vettettem, a főpapoktól való felhatalmazást megnyervén. Sőt mikor megölettetének, szavazatommal hozzájárultam. És minden zsinagógában gyakorta büntetvén őket, káromlásra kényszerítettem; és felettébb dühösködvén ellenök, kergettem mind az idegen városokig is. E dologban épen útban lévén Damaskus felé a főpapoktól vett felhatalmazással és engedelemmel, Délben látám az úton király, hogy mennyből a napnak fényességét meghaladó világosság sugárzott körül engem és azokat, kik velem együtt haladnak vala. Mikor pedig mi mindnyájan leestünk a földre, hallék szózatot, mely én hozzám szól és ezt mondja vala zsidó nyelven: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod. Én pedig mondék: Kicsoda vagy, Uram? És az monda: Én vagyok Jézus, akit te kergetsz. De kelj fel, és állj lábaidra: mert azért jelentem meg néked, hogy téged szolgává és bizonysággá rendeljelek úgy azokban, amiket láttál, mint azokban, amikre nézve meg fogok néked jelenni; Megszabadítván téged e néptől és a pogányoktól, kik közé most küldelek, Hogy megnyissad szemeiket, hogy setétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által. Azért, Agrippa király, nem levék engedetlen a mennyei látás iránt; Hanem először a Damaskusbelieknek és Jeruzsálembelieknek, majd Júdeának egész tartományában és a pogányoknak hirdettem, hogy bánják meg bűneiket és térjenek meg az Istenhez, a megtéréshez méltó cselekedeteket cselekedvén. Ezekért akartak engem megölni a zsidók, megfogván a templomban. De Istentől segítséget vévén, mind e mai napig állok, bizonyságot tévén mind kicsinynek, mind nagynak, semmit sem mondván azokon kívül, amikről mind a próféták megmondották, mind Mózes, hogy be fognak teljesedni: Hogy a Krisztusnak szenvedni kell, hogy mint a halottak feltámadásából első, világosságot fog hirdetni e népnek és a pogányoknak. Mikor pedig ő ezeket mondá a maga mentségére, Festus nagy fenszóval monda: Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány téged őrültségbe visz. Ő pedig monda: Nem vagyok bolond, nemes Festus, hanem igaz és józan beszédeket szólok. Mert tud ezekről a király, kihez bátorságosan is szólok: mert épen nem gondolom, hogy ezek közül ő előtte bármi is ismeretlen volna; mert nem valami zugolyában lett dolog ez. Hiszel-e, Agrippa király, a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel. Agrippa pedig monda Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek. Pál pedig monda: Kívánnám Istentől, hogy necsak majdnem, hanem nagyon is, ne csak te, hanem mindazok is, kik ma engem hallgatnak, lennétek olyanok, aminő én is vagyok, e bilincsektől megválva. És mikor ő ezeket mondá, felkele a király és a tiszttartó és Bernicé és akik velük együtt ültek; És visszavonultokban beszélgetnek vala egymással, mondván: Semmi halálra, vagy fogságra méltó dolgot nem cselekszik ez az ember. Agrippa pedig monda Festusnak: Ezt az embert szabadon lehetett volna bocsátani, ha a császárra nem appellált volna.

0 Tovább

Jézus Krisztus Királysága2021. október 12. 05:43

Mai ige(biblia)-2021.10.12.

Példabeszédek 23. fejezet. Az életbölcsesség és kegyesség tanításai. Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted. És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy. Ne kívánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek. Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg. Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül! Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit; Mert mint aki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád. A te falatodat, amelyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted. A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét. Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj; Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened! Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre. Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal. Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is. És vigadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán. Ne irigykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon; Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik. Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet. Ne légy azok közül való, akik borral dőzsölnek; azok közül, akik hússal dobzódnak. Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás. Hallgasd a te atyádat, aki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik. Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet. Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vigadoz. Vigadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd. Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék. Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony. És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja. Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége? A bornál mulatóknak, akik mennek a jó bor kutatására. Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik, Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp. A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot. És olyan leszel, mint aki fekszik a tenger közepiben, és aki fekszik az árbóczfának tetején. Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.

0 Tovább

Jézus Krisztus Királysága2021. október 11. 05:49

Apostolok cselekedetei 25.fejezet.-2021.10.11.

Apostolok cselekedetei 25.fejezet. Pál Festus tiszttartó előtt a császárra apellál. Festus tehát, miután bement a tartományba, három nap múlva felméne Jeruzsálembe Czézáreából. Panaszt tőnek pedig néki a főpap és a zsidók főemberei Pál ellen, és kérék őt, Kérvén magok számára jóindulatát ő ellene, hogy hozassa át őt Jeruzsálembe, lest vetvén, hogy megölhessék őt az úton. Festus azonban azt felelé, hogy Pált Czézáreában őrzik, ő maga pedig csakhamar ki fog menni: Akik azért köztetek, úgymond, főemberek, velem alájővén, ha valami gonoszság van abban a férfiúban, emeljenek vádat ellene. Miután pedig tíz napnál tovább időzött közöttük, lemenvén Czézáreába, másnap ítélőszékibe üle, és Pált előhozatá. Mikor pedig az megjelent, körülállák a zsidók, kik alámentek vala Jeruzsálemből, sok és súlyos vádat hozván fel Pál ellen, melyeket nem bírtak bebizonyítani; Mivelhogy ő a maga mentségére ezt feleli vala: Sem a zsidók törvénye ellen, sem a templom ellen, sem a császár ellen semmit sem vétettem. Festus pedig a zsidóknak kedveskedni akarván, felelvén Pálnak, monda: Akarsz-é Jeruzsálembe felmenni és ott ítéltetni meg ezekről én előttem? Pál azonban monda: A császár ítélőszéke előtt állok, itt kell nékem megítéltetnem. A zsidóknak semmit sem vétettem, miként te is jól tudod. Mert ha vétkes vagyok és valami halálra méltót cselekedtem, nem vonakodom a haláltól; ha azonban semmi sincs azokban, amikkel ezek vádolnak engem, senki sem ajándékozhat oda engem azoknak. A császárra appellálok! Akkor Festus tanácsával értekezvén, felele: A császárra appelláltál, a császár elé fogsz menni! Pált Agrippa zsidó király elé állítják. Néhány nap elmúltával pedig Agrippa király és Bernicé érkezék Czézáreába, hogy köszöntsék Festust. Mikor pedig több napig időztek ott, Festus elébe adá a királynak a Pál dolgát, mondván: Van itt egy férfiú, kit Félix hagyott fogva. Ki felől, mikor Jeruzsálembe mentem, jelentést tőnek a főpapok és a zsidóknak vénei, kérve ő ellene ítéletet. Kiknek azt felelém, hogy nem szokásuk a rómaiaknak, hogy valamely embert halálra adjanak, mielőtt a vádlott szembe nem állíttatik vádlóival, és alkalmat nem nyer a vád felől való mentségére. Mikor azért ők ide gyűltek, minden haladék nélkül másnap az ítélőszékbe ülvén, előhozatám azt a férfiút, Ki ellen, mikor vádlói előálltak, semmi bűnt nem hoztak fel azok közül, amiket én sejtettem: Hanem valami vitás kérdéseik valának ő vele az ő tulajdon babonaságuk felől, és bizonyos megholt Jézus felől, kiről Pál azt állítja vala, hogy él. Én pedig bizonytalanságban lévén az e felől való vitára nézve, kérdém, vajjon akar-é Jeruzsálembe menni, és ott ítéltetni meg ezek felől. Pál azonban appellálván, hogy ő Augustus döntésére tartassék fenn, parancsolám, hogy tartassék fogva, míg őt a császárhoz nem küldhetem. Agrippa pedig monda Festusnak: Szeretném magam is azt az embert hallani. Ő pedig monda: Holnap meg fogod őt hallani. Másnap tehát eljővén Agrippa és Bernicé nagy pompával, és bemenvén a kihallgatási terembe az ezredesekkel és a város főfőpolgáraival együtt, Festus parancsolatjára előhozák Pált. És monda Festus: Agrippa király, és ti férfiak mindnyájan, kik velünk egybe itt vagytok! Látjátok őt, ki felől a zsidóknak egész sokasága megkeresett engem, mind Jeruzsálemben, mind itt, azt kiáltva, hogy nem kell néki tovább élnie. Én pedig, ámbár megértém, hogy semmi halálra méltó dolgot sem cselekedett, de mivel éppen ő maga appellált Augustusra, elvégeztem, hogy elküldöm őt. Ki felől nem tudok valami bizonyost írni az én uramnak. Ezért hoztam őt előtökbe, és kiváltképen te elődbe, Agrippa király, hogy a kihallgatás megtörténtével tudjak mit írni. Mert esztelen dolognak látszik nékem, hogy a ki foglyot küld, az ellene való vádakat is meg ne jelentse.

0 Tovább

Jézus Krisztus Királysága2021. október 11. 05:43

Mai ige(biblia)-2021.10.11.

Példabeszédek 22. fejezet. A jó hírről, mint szerzik és mint vész az el. Kívánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb. A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi. Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják. Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet. Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; aki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól. Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól. A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak. Aki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik. Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek. Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás. Aki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király. Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja. A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném. Mély verem az idegen asszonyoknak szája; akire haragszik az Úr, oda esik. A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt. Aki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; aki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut. Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra. Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon! Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged. Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban? Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek. Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban; Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja. Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj; Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak. Ne légy azok közt, akik kézbe csapnak, akik adósságért kezeskednek. Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad? Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid. Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.

0 Tovább

56 575859 60 61