Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Mai ige(biblia)-2021.04.15.

Jób könyve 35. fejezet. Elihu harmadik beszéde: az ember csak magának árt panaszkodásával. Isten igaz téletet tart. Tovább is felele Elihu, és monda: Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené? Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném? Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt. Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted! Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz néki? Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedből? Az olyan embernek árt a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának használ. A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt; De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, aki hálaénekre indít éjszaka; Aki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál? Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt; Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint. Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz! Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra: Azért tátja fel Jób hívságra a száját, és szaporítja a szót értelem nélkül.

0 Tovább

Mai ige(biblia)-2021.04.14.

Jób könyve 34. fejezet. Elihu második beszéde: feddi Jóbnak vakmarő szavait. A Mindenható az ítéletet el nem fordtja. És szóla Elihu, és monda: Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket! Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt. Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó? Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat. Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül! Melyik ember olyan, mint Jób, aki iszsza a csúfolást, mint a vizet. És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár! Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él. Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság! Sőt inkább, amint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, amit keres. Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot! Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot? Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná: Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba. Ha tehát van eszed, halld meg ezt, és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára! Vajjon, aki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é? Aki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő! Aki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája. Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas is eltűnik kéz nélkül! Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja. Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, ahova elrejtőzhessék a gonosztevő; Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre! Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe. Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak. Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, ahol látják. Akik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem, Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja. Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt; Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek. Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé; Amit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem! Avagy te szerinted fizessen-é csak azért, mert ezt megveted, és hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd! Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, aki reám hallgat: Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók. Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, amiért úgy felel, mint az álnok emberek! Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.

0 Tovább

Mai ige(biblia)-2021.04.13.

Jób könyve 33. fejezet. Folytatás: Elihu feddi Jóbot amiért magát igaznak tartja. Isten fenyítése üdvére szolgál a léleknek. No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet! Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már. Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim. Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet. Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő! Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is. Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad. Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját: Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem. Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem! Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet. Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél! Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt? Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá! Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek; Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel. Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől. Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át. Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával. Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől. Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, amelyeket látni nem lehetett, kiülnek. És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz. Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét; És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam! Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait. Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát. Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem; Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi. Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel, Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával. Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én! Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat. Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!

0 Tovább

Mai ige(biblia)-2021.04.12.

Jób könyve 32. fejezet. Elihu első beszéde: megmagyarázza, hogy bár fiatal, miért nyitja meg ajkait. Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt: Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, aki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél. De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot. Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála. De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja. És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet. Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága! Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, ami értelmet ad néki! Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet. Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet! Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, amíg okoskodtatok, amíg szavakat keresgéltetek. Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt. Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember! Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki. Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó. Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé. Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet! Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek. Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, amelynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad. Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek. Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem; Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!

0 Tovább

Mai ige(biblia)-2021.04.11.

Jób könyve 31. fejezet. Jób beszédeinek befejezése: erősíti, hogy feddhetetlenül járt Isten és emberek előtt. Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem. És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból? Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem? Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet? Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett: Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat! Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt: Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől! Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján: Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája. Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn. Mert tűz volna ez, amely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem: Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki? Nem az teremtette-é őt is, aki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében? Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem; És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett; Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt! Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt; Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett; Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet; A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom! Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék! Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam! Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem; Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt, És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet: Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent! Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte; (De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!) Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, aki az ő húsával jól nem lakott? (A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.) Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet: Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki! Oh, bárcsak volna valaki, aki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm. Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném! Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá! Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak; Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam: Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.

0 Tovább

jezuskrisztuskiralysaga

blogavatar

Ma hajnalban 2016.09.08.-án 6 órakor arra ébredtem, hogy a messenger megcsörrent, mintha üzenetem érkezett volna. Ahogy felébredtem, még csukott szemnél azt az írott üzenetet olvastam, hogy "VEZESD A NÉPEDET". Eltűnt az írás és kinyitottam a szememet. Ennek kívánok eleget tenni a videókkal és az írásaimmal.

Utolsó kommentek