Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Mai ige(biblia)-2021.03.21.

Jób könyve 10. fejezet. Folytatás: Jób panaszkodik, hogy Isten a maga teremtményét oly súlyosan meglátogatja. Lelkemből útálom az életemet, megeresztem felőle panaszomat; szólok az én lelkem keserűségében. Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?! Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és a gonoszok tanácsát támogatod? Testi szemeid vannak-é néked, és úgy látsz-é te, amint halandó lát? Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai? Hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz. Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, aki kezedből kiszabadítson! Kezeid formáltak engem és készítének engem egészen köröskörül, és mégis megrontasz engem?! Emlékezzél, kérlek, hogy mint valami agyagedényt, úgy készítettél engem, és ismét porrá tennél engem? Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem? Bőrrel és hússal ruháztál fel engem, csontokkal és inakkal befedeztél engem. Életet és kegyelmet szerzettél számomra, és a te gondviselésed őrizte az én lelkemet. De ezeket elrejtetted a te szívedben, és tudom, hogy ezt tökélted el magadban: Ha vétkezem, mindjárt észreveszed rajtam, és bűnöm alól nem mentesz föl engem. Ha istentelen vagyok, jaj nékem; ha igaz vagyok, sem emelem föl fejemet, eltelve gyalázattal, de tekints nyomorúságomra! Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám. Megújítanád a te bizonyságidat ellenem, megöregbítenéd a te boszúállásodat rajtam; váltakozó és állandó sereg volna ellenem. Miért is hoztál ki engem anyámnak méhéből? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem! Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyámnak méhéből sírba vittek volna! Hiszen kevés napom van még; szünjék meg! Forduljon el tőlem, hadd viduljak fel egy kevéssé, Mielőtt oda megyek, honnét nem térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe; Az éjféli homálynak földébe, amely olyan, mint a halál árnyékának sürű setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürű setétség.

0 Tovább

Mai ige(biblia)-2021.03.20.

Jób könyve 9. fejezet. Jób második védekezése: a Mindenhatóval senki nem perelhet. Felele pedig Jób, és monda: Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél? Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki. Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon? Aki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában. Aki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek. Aki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat. Aki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos. Aki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait. Aki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul. Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre. Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel? Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is. Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat? Aki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz. Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé; Aki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet. Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól. Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot? Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet. Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet. Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt! Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását. A föld a gonosz kezébe adatik, aki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő? Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót. Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű. Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek: Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem. Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába? Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet: Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem. Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk. Nincs is közöttünk igazlátó, aki kezét közbe vethesse kettőnk között! Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem: Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!

0 Tovább

Mai ige(biblia)-2021.03.19.

Jób könyve 8. fejezet. Bildád első beszéde: csak bűnbánat lehet Jób számára a boldogságra vivő út; az istentelenek elvesznek. Akkor felele a sukhi Bildád, és monda: Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél? Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot? Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket. De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz; Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát. És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon. Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra! Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön. Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?! Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül? Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad. Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, akik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész. Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló. Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg. Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén. Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen. Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak! Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból. Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt. Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal. Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.

0 Tovább

Mai ige(biblia)-2021.03.18.

Jób könyve 7. fejezet. Folytatás: Jób kéri Istent, hogy vagy vegye el életét, vagy kímélje meg őt. Nem rabszolga élete van-é az embernek a földön, és az ő napjai nem olyanok-é, mint a béresnek napjai? Amint a szolga kívánja az árnyékot, és amint a béres reményli az ő bérét: Úgy részesültem én keserves hónapokban, és nyomorúságnak éjszakái jutottak számomra. Ha lefekszem, azt mondom: mikor kelek föl? de hosszú az estve, és betelek a hánykolódással reggeli szürkületig. Testem férgekkel van fedve és a pornak piszokjával; bőröm összehúzódik és meggennyed. Napjaim gyorsabbak voltak a vetélőnél, és most reménység nélkül tünnek el. Emlékezzél meg, hogy az én életem csak egy lehellet, és az én szemem nem lát többé jót. Nem lát engem szem, amely rám néz; te rám veted szemed, de már nem vagyok! A felhő eltünik és elmegy, így aki leszáll a sírba, nem jő fel többé. Nem tér vissza többé az ő hajlékába, és az ő helye nem ismeri őt többé. Én sem tartóztatom hát meg az én számat; szólok az én lelkemnek fájdalmában, és panaszkodom az én szívemnek keserűségében. Tenger vagyok-é én, avagy czethal, hogy őrt állítasz ellenem? Mikor azt gondolom, megvigasztal engem az én nyoszolyám, megkönnyebbíti panaszolkodásomat az én ágyasházam: Akkor álmokkal rettentesz meg engem és látásokkal háborítasz meg engem; Úgy, hogy inkább választja lelkem a megfojtatást, inkább a halált, mint csontjaimat. Utálom! Nem akarok örökké élni. Távozzál el tőlem, mert nyomorúság az én életem. Micsoda az ember, hogy őt ily nagyra becsülöd, és hogy figyelmedet fordítod reá? Meglátogatod őt minden reggel, és minden szempillantásban próbálod őt. Míglen nem fordítod el tőlem szemedet, nem távozol csak addig is tőlem, amíg nyálamat lenyelem? Vétkeztem! Mit cselekedjem én néked, oh embereknek őrizője? Mért tettél ki czéltáblául magadnak? Mért legyek magamnak is terhére. És mért nem bocsátod meg vétkemet és nem törlöd el az én bűnömet? Hiszen immár a porban fekszem, és ha keresel engem, nem leszek.

0 Tovább

Mai ige(biblia)-2021.03.17.

Jób könyve 6. fejezet. Jób menti magát és panaszkodik barátainak keménysége miatt. Jób pedig felele, és monda: Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba! Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim. Mert a Mindenható nyilai vannak én bennem, amelyeknek mérge emészti az én lelkemet, és az Istennek rettentései ostromolnak engem. Ordít-é a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-é az ökör az ő abrakja mellett? Vajjon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek? Lelkem iszonyodik érinteni is; olyanok azok nékem, mint a megromlott kenyér! Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek; És tetszenék Istennek, hogy összetörjön engem, megoldaná kezét, hogy szétvagdaljon engem! Még akkor lenne valami vigasztalásom; újjonganék a fájdalomban, amely nem kimél, mert nem tagadtam meg a Szentnek beszédét. Micsoda az én erőm, hogy várakozzam; mi az én végem, hogy türtőztessem magam?! Kövek ereje-é az én erőm, avagy az én testem aczélból van-é? Hát nincsen-é segítség számomra; avagy a szabadulás elfutott-é tőlem?! A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét. Atyámfiai hűtlenül elhagytak mint a patak, amint túláradnak medrükön a patakok. Amelyek szennyesek a jégtől, amelyekben olvadt hó hömpölyög; Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hőség miatt fenékig száradnak. Letérnek útjokról a vándorok; felmennek a sivatagba utánok és elvesznek. Nézegetnek utánok Téma vándorai; Sébának utasai bennök reménykednek. Megszégyenlik, hogy bíztak, közel mennek és elpirulnak. Így lettetek ti most semmivé; látjátok a nyomort és féltek. Hát mondtam-é: adjatok nékem valamit, és a ti jószágotokból ajándékozzatok meg engem? Szabadítsatok ki engem az ellenség kezéből, és a hatalmasok kezéből vegyetek ki engem? Tanítsatok meg és én elnémulok, s amiben tévedek, értessétek meg velem. Oh, mily hathatósak az igaz beszédek! De mit ostoroz a ti ostorozásotok? Szavak ostorozására készültök-é? Hiszen a szélnek valók a kétségbeesettnek szavai! Még az árvának is néki esnétek, és sírt ásnátok a ti barátotoknak is?! Most hát tessék néktek rám tekintenetek, és szemetekbe csak nem hazudom? Kezdjétek újra kérlek, ne legyen hamisság. Kezdjétek újra, az én igazságom még mindig áll. Van-é az én nyelvemen hamisság, avagy az én ínyem nem veheti-é észre a nyomorúságot?

0 Tovább

jezuskrisztuskiralysaga

blogavatar

Ma hajnalban 2016.09.08.-án 6 órakor arra ébredtem, hogy a messenger megcsörrent, mintha üzenetem érkezett volna. Ahogy felébredtem, még csukott szemnél azt az írott üzenetet olvastam, hogy "VEZESD A NÉPEDET". Eltűnt az írás és kinyitottam a szememet. Ennek kívánok eleget tenni a videókkal és az írásaimmal.

Utolsó kommentek