jezuskrisztuskiralysaga

Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

MEDIAWORKS HUNGARY ZRT.

Kiadó:

Mediaworks Hungary Zrt.

Székhely:

1082 Budapest, Üllői út 48.

Felelős kiadó:

Kálmán Erika elnök-vezérigazgató

Felelős szerkesztő:

Faragó Máté

E-mail:

kapcsolat@reblog.hu

Telefon:

+36 1 999 47 60

Hirdetésfelvétel

Web:

www.hirdessemeg.hu

E-mail:

hirdetes@mediaworks.hu

Telefon:

+36 80 44 22 33

ÁSZF

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben - a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az operációs rendszer típusa valamint az IP cím. Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.

COOKIE KEZELÉSE

Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el...

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK

A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt. (székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.

Szolgáltató elérhetősége:
support@reblog.hu

GDPR

Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.

Tovább

Jézus Krisztus Királysága2020. máj 30. 05:04

Mai ige(biblia)-2020.05.30.

Mózes IV. könyve 34.fejezet. A Kanaán földének határai. És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Parancsold meg Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Hogyha bementek ti a Kanaán földére; (ez a föld, amely örökségűl esik néktek, tudniillik a Kanaán földe az ő határai szerint), Akkor legyen a ti déli oldalatok a Czin pusztájától fogva Edom határáig, és legyen a ti déli határotok a Sós tenger végétől napkelet felé. És kerüljön a határ dél felől az Akrabbim hágójáig, és menjen át Czinig, és a vége legyen Kádes-Barneától délre; és menjen tova Haczár-Adárig, és menjen át Aczmonig. Azután kerüljön a határ Aczmontól Égyiptom patakáig, a vége pedig a tengernél legyen. A napnyugoti határotok pedig legyen néktek a nagy tenger; ez legyen néktek a napnyugoti határotok. Ez legyen pedig a ti északi határotok: a nagy tengertől fogva vonjatok határt a Hór hegyének. A Hór hegyétől vonjatok határt a Hamáthba való bejárásig; a határnak vége pedig Czedádnál legyen. És tovamenjen a határ Zifronig, a vége pedig Haczar-Enán legyen. Ez legyen néktek az északi határotok. A napkeleti határt pedig vonjátok Haczar-Enántól Sefámig. És hajoljon le a határ Sefámtól Ribláig, Aintól napkeletre; és újra hajoljon le a határ, és érje a Kinnéreth tenger partját napkelet felé. Azután hajoljon le a határ a Jordán felé, a vége pedig a Sós tenger legyen. Ez legyen a ti földetek az ő határai szerint köröskörül. És parancsot ada Mózes Izráel fiainak, mondván: Ez az a föld, amelyet sors által vesztek birtokotokba, amely felől parancsot ada az Úr, hogy adjam azt kilencz törzsnek, és fél törzsnek; Mert megkapták a Rúbeniták fiainak törzse az ő atyáiknak háza szerint, a Gáditák fiainak törzse, az ő atyáiknak háza szerint, és a Manasse fél törzse is, megkapták az ő örökségöket. Két törzs és egy fél törzs megkapta az ő örökségét a Jordánon túl, Jérikhó ellenében napkelet felől. Kik osszák fel az országot. Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván: Ezek azoknak a férfiaknak nevei, akik örökségül fogják néktek elosztani azt a földet: Eleázár, a pap, és Józsué, a Nún fia. És törzsenként egy-egy fejedelmet vegyetek mellétek a földnek örökségül való elosztására. Ezek a férfiaknak nevei: a Júda törzséből Káleb, a Jefunné fia. A Simeon fiainak törzséből Sámuel, az Ammihúd fia. A Benjámin törzséből Elidád, a Kiszlon fia. A Dán fiainak törzséből Bukki fejedelem, a Jógli fia. A József fia közül, a Manasse fiainak törzséből Hanniél fejedelem, az Efód fia. Az Efraim fiainak törzséből Kemuél fejedelem, a Siftán fia. És a Zebulon fiainak törzséből Eliczáfán fejedelem, a Parnák fia. És az Izsakhár fiainak törzséből Paltiél fejedelem, az Azzán fia. És az Áser fiainak törzséből Akhihúd fejedelem, a Selómi fia. És a Nafthali fiainak törzséből Pédahél fejedelem, az Ammihúd fia. Ezek azok, akiknek megparancsolá az Úr, hogy örökséget oszszanak Izráel fiainak a Kanaán földén.

0 Tovább

Jézus Krisztus Királysága2020. máj 29. 06:39

Mert akiket Isten lelke vezérel

https://www.youtube.com/watch?v=Z2RMjYR5jG4&feature=youtu.be

0 Tovább

Jézus Krisztus Királysága2020. máj 29. 05:00

Mai ige(biblia)-2020.05.29.

Mózes IV. könyve 33.fejezet. A hadi szállások felsorolása. Ezek Izráel fiainak szállásai, akik kijövének Égyiptom földéből az ő seregeik szerint Mózes és Áron vezetése alatt. (Megírá pedig Mózes az ő kijövetelöket az ő szállásaik szerint, az Úrnak rendeletére.) Ezek az ő szállásaik, az ő kijövetelök szerint. Elindulának Rameszeszből az első hónapban, az első hónap tizenötödik napján. A páskha után való napon jövének ki Izráel fiai felemelt kézzel, az egész Égyiptom láttára. (Az égyiptombeliek pedig temetik vala azokat akiket megölt vala az Úr ő közöttök, minden elsőszülöttjöket; az isteneiken is ítéletet tartott vala az Úr.) És elindulának Izráel fiai Rameszeszből, és tábort ütének Szukkótban. És elindulának Szukkótból, és tábort ütének Ethámban, amely van a pusztának szélén. És elindulának Ethámból, és fordulának Pihahiróth felé, amely van Baál-Czefon előtt, és tábort ütének Migdol előtt, És elindulának Pihahiróthból, és átmenének a tenger közepén a pusztába; és menének három napi járásnyira az Ethám pusztáján; és tábort ütének Márában. És elindulának Márából, és jutának Élimbe; Élimben pedig vala tizenkét kútfő és hetven pálmafa; és tábort ütének ott. És elindulának Élimből, és tábort ütének a Veres tenger mellett. És elindulának a Veres tengertől, és tábort ütének a Szin pusztájában. És elindulának a Szin pusztájából, és tábort ütének Dofkában. És elindulának Dofkából, és tábort ütének Álúsban. És elindulának Álúsból, és tábort ütének Refidimben, de nem vala ott a népnek inni való vize. És elindulának Refidimből, és tábort ütének a Sinai pusztájában. És elindulának a Sinai pusztájából, és tábort ütének Kibrót-Thaavában. És elindulának Kibrót-Thaavából, és tábort ütének Haserótban. És elindulának Haserótból, és tábort ütének Rithmában. És elindulának Rithmából, és tábort ütének Rimmon-Péreczben. És elindulának Rimmon-Péreczből, és tábort ütének Libnában. És elindulának Libnából, és tábort ütének Risszában. És elindulának Risszából, és tábort ütének Kehélátban. És elindulának Kehélátból, és tábort ütének a Séfer hegyénél. És elindulának a Séfer hegyétől és tábort ütének Haradában. És elindulának Haradából, és tábort ütének Makhélótban. És elindulának Makhélótból, és tábort ütének Tháhátban. És elindulának Tháhátból, és tábort ütének Thárakhban. És elindulának Thárakhból, és tábort ütének Mitkában. És elindulának Mitkából, és tábort ütének Hasmonában. És elindulának Hasmonából, és tábort ütének Moszérótban. És elindulának Moszérótból, és tábort ütének Bené-Jaakánban. És elindulának Bené-Jaakánból, és tábort ütének Hór-Hagidgádban. És elindulának Hór-Hagidgádból, és tábort ütének Jotbathában. És elindulának Jotbathából, és tábort ütének Abronában. És elindulának Abronából, és tábort ütének Eczjon-Geberben. És elindulának Eczjon-Geberből, és tábort ütének Czin pusztájában; ez Kádes. s elindulának Kádesből, és tábort ütének a Hór hegyénél, az Edom földének szélén. Felméne pedig Áron, a pap, a Hór hegyére az Úr rendelése szerint, és meghala ott a negyvenedik esztendőben, Izráel fiainak Égyiptom földéből való kijövetelök után, az ötödik hónapban, a hónap elsején. Áron pedig száz és huszonhárom esztendős vala, mikor meghala a Hór hegyén. Hallott pedig a Kananeus, Arad királya (ez pedig dél felől lakozik vala a Kanaán földén) Izráel fiainak jövetele felől. És elindulának a Hór hegyétől, és tábort ütének Czalmonában. És elindulának Czalmonából, és tábort ütének Púnonban. És elindulának Púnonból, és tábort ütének Obothban. És elindulának Obothból, és tábort ütének Ijé-Abárimban, a Moáb határán. És elindulának Ijé-Abárimból, és tábort ütének Dibon-Gádban. És elindulának Dibon-Gádból, és tábort ütének Almon-Diblathaimban. És elindulának Almon-Diblathaimból, és tábort ütének az Abarim hegységnél, Nébó ellenében. És elindulának az Abarim hegységétől, és tábort ütének a Moáb mezőségén, a Jordán mellett, Jérikhó ellenében. Tábort ütének pedig a Jordán mellett, Beth-Hajjesimóthtól Abel-Hassittimig, a Moáb mezőségén. Utasítás a kananeusok kiűzésére. És szóla az Úr Mózesnek a Moáb mezőségén, a Jordán mellett, Jerikhó ellenében, mondván: Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Mikor átmentek ti a Jordánon a Kanaán földére: Űzzétek ki akkor a földnek minden lakosát a ti színetek elől, és veszessétek el minden írott képeiket, és minden ő öntött bálványképeiket is elveszessétek, és minden magaslataikat rontsátok el! Űzzétek ki a földnek lakóit, és lakozzatok abban; mert néktek adtam azt a földet, hogy bírjátok azt. Azt a földet pedig sorsvetés által vegyétek birtokotokba a ti nemzetségeitek szerint. A nagyobb számúnak nagyobbítsátok az ő örökségét, a kisebb számúnak kisebbítsd az ő örökségét. A hová a sors esik valaki számára, az legyen az övé. A ti atyáitoknak törzsei szerint vegyétek át birtokotokat. Ha pedig nem űzitek ki annak a földnek lakosait a ti színetek elől, akkor, akiket meghagytok közülök, szálkákká lesznek a ti szemeitekben, és tövisekké a ti oldalaitokban, és ellenségeitek lesznek néktek a földön, amelyen lakoztok. És akkor a miképen gondoltam, hogy cselekszem azokkal, úgy cselekszem majd veletek.

0 Tovább

Jézus Krisztus Királysága2020. máj 28. 04:56

Mai ige(biblia)-2020.05.28.

Mózes IV. könyve 32.fejezet. A Jordántól keletre eső országrész felosztása. Rúben fiainak pedig és Gád fiainak igen sok barmok vala. Mikor látták a Jázér földét és a Gileád földét, hogy ímé az a hely marhatartani való hely: Eljövének Gád fiai és Rúben fiai, és szólának Mózesnek és Eleázárnak, a papnak, és a gyülekezet fejedelmeinek, mondván: Atárót, Díbon, Jázér, Nimra, Hesbon, Elealé, Sebám, Nébó és Béon: A föld, amelyet megvert az Úr az Izráel fiainak gyülekezete előtt, baromtartó föld az; a te szolgáidnak pedig sok marhájok van. És mondának: Hogyha kedvet találtunk a te szemeid előtt, adassék ez a föld a te szolgáidnak örökségül, ne vígy minket át a Jordánon. Mózes pedig monda a Gád fiainak és Rúben fiainak: Avagy a ti atyátokfiai hadakozni menjenek, ti pedig itt maradjatok? És miért idegenítitek el Izráel fiainak szívét, hogy által ne menjenek a földre, amelyet adott nékik az Úr? A ti atyáitok cselekedtek így, mikor elbocsátám őket Kádes-Bárneából, hogy nézzék meg azt a földet; Mert felmentek az Eskól völgyéig, és megnézék a földet, és elidegeníték Izráel fiainak szívét, hogy be ne menjenek arra a földre, amelyet adott vala nékik az Úr. Azért megharaguvék az Úr azon a napon, és megesküvék, mondván: Nem látják meg azok az emberek, akik feljöttek Égyiptomból, húsz esztendőstől fogva és feljebb, azt a földet, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mivelhogy nem tökéletesen jártak én utánam; Kivéve a Kenizeus Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún fiát, mivelhogy tökéletesen jártak az Úr után. És megharaguvék az Úr Izráelre, és bujdostatá őket a pusztában negyven esztendeig; míg megemészteték az egész nemzetség, amely gonoszt cselekedett vala az Úr szemei előtt. És ímé feltámadtatok a ti atyáitok helyett, bűnös emberek maradékai, hogy az Úr haragjának tüzét még öregbítsétek Izráel ellen. Hogyha elfordultok az ő utaitól, még tovább is otthagyja őt a pusztában, és elvesztitek mind az egész népet. És járulának közelebb ő hozzá, és mondának: Barmainknak juhaklokat építünk itt, és a mi kicsinyeinknek városokat; Magunk pedig felfegyverkezve, készséggel megyünk Izráel fiai előtt, míg beviszszük őket az ő helyökre; gyermekeink pedig a kerített városokban maradnak e földnek lakosai miatt. Vissza nem térünk addig a mi házainkhoz, amíg Izráel fiai közül meg nem kapja kiki az ő örökségét. Mert nem veszünk mi részt az örökségben ő velök a Jordánon túl és tovább, mivelhogy meg van nékünk a mi örökségünk a Jordánon innen napkelet felől. És monda nékik Mózes: Ha azt cselekszitek, amit szóltok; ha az Úr előtt készültök fel a hadra; És átmegy közületek minden fegyveres a Jordánon az Úr előtt, míg kiűzi az ő ellenségeit maga előtt; És csak azután tértek vissza, ha az a föld meghódol az Úr előtt: akkor ártatlanok lesztek az Úr előtt, és Izráel előtt, és az a föld birtokotokká lesz néktek az Úr előtt. Hogyha nem így cselekesztek, ímé vétkeztek az Úr ellen; és gondoljátok meg, hogy a ti bűnötöknek büntetése utólér benneteket! Építsetek magatoknak városokat a ti kicsinyeitek számára, és a ti juhaitoknak aklokat; de amit fogadtatok, azt megcselekedjétek. És szólának Gád fiai és Rúben fiai Mózesnek, mondván: A te szolgáid úgy cselekesznek, amint az én Uram parancsolja. A mi kicsinyeink, feleségeink, juhaink és mindenféle barmaink ott lesznek Gileád városaiban; A te szolgáid pedig átmennek mindnyájan hadra felkészülve, harczolni az Úr előtt, a miképen az én Uram szól. Parancsot ada azért ő felőlök Mózes Eleázárnak, a papnak, és Józsuénak a Nún fiának, és az Izráel fiai törzseiből való atyák fejeinek, És monda nékik Mózes: Ha átmennek a Gád fiai és a Rúben fiai veletek a Jordánon, mindnyájan hadakozni készen az Úr előtt, és meghódol a föld ti előttetek: akkor adjátok nékik a Gileád földét birtokul. Ha pedig nem mennek át fegyveresen veletek, akkor veletek kapjanak birtokot a Kanaán földén. És felelének a Gád fiai és a Rúben fiai, mondván: Amit mondott az Úr a te szolgáidnak, akképen cselekeszünk. Mi átmegyünk fegyveresen az Úr előtt a Kanaán földére, de miénk legyen a mi örökségünknek birtoka a Jordánon innen. Nékik adá azért Mózes, tudniillik a Gád fiainak, a Rúben fiainak és a József fiának, Manasse féltörzsének, Szihonnak, az Emoreusok királyának országát, és Ógnak, Básán királyának országát; azt a földet az ő városaival, határaival, annak a földnek városait köröskörül. És megépíték a Gád fiai Dibont, Ataróthot, Aroért, Atróth-Sofánt, Jázért, Jogbehát, Beth-Nimrát, és Beth-Haránt, kerített városokat juhaklokkal egyben. A Rúben fiai pedig megépíték Hesbont, Elealét, Kirjáthaimot, Nébót, Baál-Meont, (változtatott néven nevezve) és Sibmát. És új neveket adának a városoknak, amelyeket építének. Mákirnak, a Manasse fiának fiai pedig Gileádba vonulának, és bevevék azt, és kiűzék az Emoreust, aki ott vala. Adá azért Mózes Gileádot Mákirnak, a Manasse fiának, és lakozék abban. Jáir pedig, a Manasse fia elméne, és bevevé azoknak falvait, és hívá azokat Jáir falvainak. Nóbah is elméne, és bevevé Kenáthot és annak városait, és hívá azt Nóbáhnak, a maga nevéről.

0 Tovább

Jézus Krisztus Királysága2020. máj 27. 05:00

Mai ige(biblia)-2020.05.27.

Mózes IV. könyve 31.fejezet. Győzelem a Midiánitákon. És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Állj bosszút Izráel fiaiért a Midiánitákon, azután a te népeidhez takaríttatol. Szóla azért Mózes a népnek, mondván: Készítsétek fel magatok közül a viadalra való embereket, és induljanak Midián ellen, hogy bosszút álljanak az Úrért Midiánon. Ezret-ezret egy-egy törzsből, Izráelnek minden törzséből küldjetek a hadba. Kiválogatának azért Izráel ezereiből, ezeret törzsenként, tizenkét ezeret, viadalra készet. És elküldé őket Mózes, törzsenként ezeret-ezeret a hadba, és velök Fineást, Eleázár papnak fiát is a hadba; és a szent edények és a riadó kürtök valának az ő keze alatt. És harczolának Midián ellen, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózesnek, és minden férfiút megölének. A Midián királyait is megölék, azoknak levágott népeivel egybe: Evit, Rékemet, Czúrt, Húrt, és Rebát, Midiánnak öt királyát; és Bálámot a Beór fiát is megölék fegyverrel. És fogságba vivék Izráel fiai a Midiániták feleségeit és azoknak kisdedeit, és azoknak minden barmát és minden nyáját, és minden vagyonát prédára veték. Minden városukat pedig az ő lakhelyeik szerint, és minden falvaikat tűzzel megégeték. És elvivének minden ragadományt és minden prédát mind emberekből, mind barmokból. És vivék Mózeshez és Eleázár paphoz, és Izráel fiainak gyülekezetéhez a foglyokat, a prédát és a ragadományokat a táborba, amely a Moáb mezőségén vala a Jordán mellett, Jérikhó átellenében. Kimenének azért Mózes és Eleázár pap, és a gyülekezetnek minden fejedelme ő eléjök a táboron kívül. És megharaguvék Mózes a hadnak vezetőire, az ezredesekre és századosokra, akik megjöttek vala a harczról. És monda nékik Mózes: Megtartottátok-é életben mind az asszonyokat? Ímé ők voltak, akik Izráel fiait Bálám tanácsából hűtlenségre bírták az Úr ellen a Peór dolgában; és lőn csapás az Úr gyülekezetén. Most azért öljetek meg a kisdedek közül minden fineműt; és minden asszonyt is, aki férfit ismert azzal való hálás végett, megöljetek. Minden leánygyermeket pedig, akik nem háltak férfiúval, tartsatok életben magatoknak. Ti pedig maradjatok a táboron kivül hét napig; aki megölt valakit, és aki hullát érintett, mind tisztítsátok meg magatokat harmad és hetednapon, magatokat és foglyaitokat. Minden ruhát, minden bőrből való eszközt, minden kecskeszőrből való készítményt és minden faedényt; tisztítsátok meg magatokat. És monda Eleázár pap a vitézeknek, akik elmentek vala a hadba: Ez a törvény rendelése, amelyet parancsolt vala az Úr Mózesnek: Az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, az ónt és ólmot bizonyára; Minden egyebet is, ami állja a tüzet, vigyetek át a tűzön, és megtisztíttatik, de a tisztító vízzel is tisztíttassék meg; mindazt pedig, ami nem állja a tűzet, vízen vigyétek át. Ruháitokat pedig mossátok meg a hetedik napon, és tiszták lesztek: és azután bemehettek a táborba. A zsákmány elosztása. Újra szóla az Úr Mózesnek, mondván: Vedd számba az elfoglalt prédát, mind emberben, mind baromban, te és Eleázár, a pap, és a gyülekezet atyáinak fejei. És oszszad a prédát két részre: a hadakozók között, akik hadba mentek, és az egész gyülekezet között. És végy részt az Úrnak a hadakozó férfiaktól, akik hadba mentek: ötszázból egy lelket, az emberek közül, az ökrök közül, a szamarak közül, és a juhok közül. Azoknak fele részéből vegyétek, és adjad Eleázárnak, a papnak, felemelt áldozatul az Úrnak. Az Izráel fiainak járó fele részből pedig egy elfogottat végy ötvenből: emberekből, ökrökből, szamarakból, juhokból, és minden baromból; és adjad azokat a lévitáknak, akik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére. És úgy cselekedék Mózes és Eleázár, a pap, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. És vala az a préda, azaz annak a zsákmánynak maradéka, amit a hadakozó nép zsákmányolt: hatszáz hetvenöt ezer juh. És hetvenhét ezer ökör. És hatvanegy ezer szamár. Emberi lélek pedig: a leányok közül, akik nem ismertek vala férfival való egyesülést, ilyen lélek összesen harminczkét ezer. Vala pedig az egyik fele, azoknak része, akik hadba mentek vala: számszerint háromszáz harminczhét ezer és ötszáz juh. Vala pedig az Úrnak része a juhokból: hatszáz és hetvenöt. Az ökör pedig: harminczhat ezer; és azokból az Úrnak része: hetvenkettő. És a szamár: harmincz ezer és ötszáz; azokból az Úrnak része: hatvanegy. Emberi lélek pedig tizenhat ezer; és azokból az Úrnak része: harminczkét lélek. És adá Mózes az Úrnak részét felemelt áldozatul Eleázárnak, a papnak, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. Az Izráel fiainak eső másik fele részből pedig, amelyet elválasztott Mózes a hadakozó férfiakétól. (Vala pedig a gyülekezetre eső felerész juhokból: háromszáz harminczhét ezer és ötszáz; Ökör: harminczhat ezer; Szamár: harmincz ezer és ötszáz: Emberi lélek: tizenhat ezer.) Az Izráel fiainak eső fele részből pedig egy elfogottat vett Mózes ötvenből, az emberekből és a barmokból; és adá azokat a lévitáknak, akik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. És járulának Mózeshez a had ezereinek vezetői, az ezredesek és századosok. És mondának Mózesnek: Szolgáid megszámlálták a hadakozó férfiakat, akik a mi kezünk alatt voltak, és senki közülünk el nem veszett. Hoztunk azért az Úrnak való áldozatul kiki amit talált: aranyeszközöket, karlánczokat, karpereczeket, gyűrűket, fülönfüggőket, nyaklánczokat, hogy engesztelést végezzünk a mi lelkünkért az Úr előtt. És elvevé Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat ő tőlök, és a megkészített eszközöket is mind. És mindaz az arany, amelyet felemelt áldozatul vivének az Úrnak, tizenhat ezer hétszáz és ötven siklus vala az ezeredesektől és századosoktól. A hadakozó férfiak közül kiki magának zsákmányolt. Miután elvette vala Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat az ezeredesektől és századosoktól, bevivék azt a gyülekezetnek sátorába, Izráel fiaira való emlékeztetőül az Úr elé.

0 Tovább